A  nagymama

(kRimi)

1.rész

az éjszaka szokatlanul csendes volt. Csak néhány bagoly huhogása törte meg a nagy némaságot.

A házban már mindenki aludt - csak egy valaki nem.

Nem tudott aludni. Nyugtalan volt, és minduntalan zajokat vélt hallani. Végül nem bírta tovább, és kiment a nappaliba.

Fel akarta kapcsoni a villanyt, de ekkor hirtelen...

...rájött hogy az égö ki van égve tegnap óta.

Így hát leült, és bekapcsolta a tévét.

És ekkor megfagyott az ereiben a vér. Egy ismerös, ám mégis idegen hang ütötte meg a fülét...

Sokáig nem eszmélt fel az ijeDtség okozta ájulásból.

Amikor fölébredt, a tévé felöl még mindig az a hang hallatszott... monoton hangon...

Mikor végre felocsúdott, kezdte érthetöen hallani a szavakat.

A szavakat... a mondatokat... :

"ezt elkúrtuk... nem kicsit, nagyon... ilyen böszmeséget még senki..."

a nagymama nem bírta tovább, s kitört belöle:

     "hát ezért nyomasztja a lelkemet!!!! Én elöre megmondtam..."

az unokája jött be elöször a szobába.

Ránézett a nagymamára, és csak hidegvérrel ennyit mondott:

"nagymama, nincs más választásunk. Hozd a transzparenseket."

Azzal elindultak a sötét éjszakában a kossuth tér felé.

                                                                                                               VÉGE

                                                                                                                     Molnár Blanka